2010. június 5., szombat

így mulat a (nem) magyar

Tegnap koppenhágáztam, ugyanis elmaradtak a délutáni óráim. Találtam egy nevetségesen olcsó másodkezű boltot, vettem 1600-ért egy Mango zakót, ezenkívül pár babaruhát az unokhúgomnak,bár nagyobbacskákra már kevesebb volt, de pl. a hamarosan megszülető ugandai-német ikerpárnak (egyik ugandai tanulónk terhes, mint azt már megírtam) alaposan bevásároltam, mert 80 Ft-ért árusítottak ki egy-egy darabot. Mondjuk erről fel kellett világosítanom az eladó nénit, mert még a régi árral számolt volna. Nagy nehezen összeadott-kivont, kassza nélkül, papírcetlin, elfelejtette volna felszámolni a már a táskámba helyezett árukat, ha nem figyelmeztetem. Na hát ilyen volt az a bolt. :)
Éjfél után értem haza, végre jó idő, harisnya nélkül, rövidnadrágban sem fáztam az állomásról visszasétálva. Az iskolában most önkéntes szervezetektől érkeztek vendégek 6 napra: spanyolok, olaszok, törökök, örmények, hollandok stb. Tegnap este velük buliztam hajnali háromig, az ipc-sek egy idő után felszívódtak. Sajtkostoló borivással, táncolva takarítás, limbó, tapsolás flamencoéneklésre. Érdekes, hogy míg a Latin-amerikai tanulókhoz nem érzem olyan közel magam, talán túl dominánsak, addig ezekhez a Dél-európaiakhoz annál inkább, elfogadóbbnak és barátságosabbnak tűnnek, kevésbé lobbadékonyak. Ez persze általánosítás. A venezuelai Diegoval jól kijövök, mondjuk ő félig spanyol, de prof Rolando pedig egészen kubai, és nem érzem a falat köztünk.
Ma tengerpartozás, hamarosan ázsiai kultúrest.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése