2010. május 16., vasárnap

a kockák el vannak ve(sz)tve

Drámaórákon egy hónapja ún. fórumszínház-technikával dolgozunk. Egy ilyen előadás úgy néz ki, hogy bemutatnak egy problematikus helyzetet (kirekesztés, megszégyenülés) egy történetbe ágyazva, majd a közönség eldönti, kivel kíván azonosulni. Ekkor elölről kezdik a jeleneteket és közben meg lehet állítani a cselekményt, ha van ötletünk arra, főhősünk (akivel azonosultunk) mit tehetne másképp sorsa jobbra fordítása érdekében. A szereplők feladata,  hogy nehezítsék a probléma megoldását. Szerintem nagyon tanulságos gyakorlat.
Csütörtök este az egyik belvárosi bárban búcsúztattuk az amerikai cserediákokat. Az első csütörtökükün isugyanott buliztunk és akkor is fellépett Jeppe, Kristof professzor fia. Visszagondolva erre, eléggé elszomorodtam, körülöttem különben is sírás-rívás. Ez a hangulat hatotta át a szombati ünnepi vacsorát is, onnan viszont el kellett sietnem, mert hivatalos voltam egy koppenhágai házibuliba, azután pedig egy kocka (stréber) partiba. Vicces volt hatalmas szemüveget, hátizsákot, tollat viselő fiúsereggel és kelekótya copfos lányokkal utazni a vonaton. Öt után keveredtünk haza, azt is csak azért, mert a kedvezményes jegyünk hazaszólított. Útközben tánc a Mc Donald's-ban és a kisboltban. Fényképek hamarosan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése