2010. április 29., csütörtök

who more

Kedden kivettem Murakami egyik regényét a könyvtárból. Lucska birtokolta hónapokig, de végre megkaparintottam. Shintaro olvasta az életművet, de egyedül ezt találta jónak a könyvtár gyűjteményéből. Tartottam bemutatót a magyar designról és divatról, mivel az nem illene bele a szombati előadásunk szocreál környezetébe. Estére nyugodt olvasást és írást terveztem, de helyette próbáltunk a kultúrestre, aztán a koreai Taesunggal (Tyesonnal) lelkiztem. Nekem mindig iszonyúan jól esik, amikor az egyébként zárkózott személyek meg merik osztani velem az érzéseiket.
Szerdán a humor volt a téma. Chaplin szerethetően emberi jelleme ledöntötte a földrajzi határokat, ez nagyjából igaz volt az állatos képregényekre is, ám a brutális-intellektuális szélsőséges dán humor és a bizarr japán tévéműsorok (http://www.youtube.com/watch?v=4bekQU9l8hk) megosztották a közönséget. Utóbbi elég megfoghatatlan számomra, nem nagyon tudok hozzá kapcsolódni. Kristof kultúrsznobsága és az ebből fakadó szarkazmusa viszont melengeti a szívemet.
Délutántól koppenhágázás: Thorvalsen klasszicista szobrai először. Nem vagyok a klasszicizmus híve, de ezek a szobrok kifejezőek voltak, sokuk lélegzetelállítóan hatalmas. Utána másodkezű boltokat kerestem, de csak egyet találtam, 15 perccel zárás előtt. A vevők azonban nem zavartatták magukat, ki-be szállingóztak, az eladók sem szóltak, amikor szórakozottságomban 10 perccel záróra után még mindig válogattam. Helsingori tragédiánk, hogy meghatározhatatlan időre bezárt a Tiger, kénytelen voltam a fővárosban beszerezni a felesleges dekorációkat. Van egy másik bolt is, hasonló koncepció és ár, színes cérnák és tűkészlet kevesebb mint 200 forintért. Este az én drága Nemzeti Galériám, ugyanis szerdán nyolcig nyitva van. Sötétedésig bandukoltam, az idő csodás (reggel még az erdőben is futottam, egyedül, mert persze Josephinék aznap pont nem keltek fel, másnaposan heverésztek az ágyban). Kipróbáltam az ingyen biciklibérlést is, egyetlen kritikám, hogy nem könnyű megtalálni a "parkoló helyeket". Problémám továbbá a dán telefonfeltöltő rendszerrel akadt: otthon csak megadom a számom és feltöltik, de itt különböző tarifájú kártyákat adnak, mindenféle számkóddal, egy ismeretlen dán lány segítségét kellett kérnem, mert nem értettem az utasításokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése