2010. január 27., szerda

kiruccanás

Ma busszal elvittek Koppenhágába, fő látványosságnak a sörgyárat szánták, ahol is vettem nagypapámnak egy sört, nagy okosan fel sem mérve, hogy talán nem tesz jót neki, ha június végéig őrizgetem. Valószínűleg az első képeslappal hazaküldöm, amennyiben nem túl drága az ilyesmi. Helsingor legnagyobb múzeumát is meglátogattuk, az időszakos fotókiállítás eléggé megérintett, amerikaik életét dokumentálta, prostituáltakét, Ku Klux klánosokét, milliomosokét stb. Tömeggyilkos vagy gettó közepén élő családapákat, akik gyengében ölelik a gyereküket; kislányt, akinek hiányzik a halott szadista anyja; családi összetartást puskákkal a feketék ellen; náci és Ku Kux Klán szerelmes pár egymást szorító kezét; Ku Klux Klános csuhában tartott családi ebédet...Nem tudom visszaadni, de azt az igazán sokkoló, hogy az ember morálja teljesen megbomlik, akaratlanul is együtt érez olyanokkal, akiket undorítónak tart. Esetemben ez nem az utcalányokra vagy a gyilkosokra vonatkozik, mert őket csak sajnálom, hanem a rasszistákra. Tényleg durva ez a hasadtság.

Kaptunk egy szomszédot, az amerikai Elisabethet, pár szót váltottunk csak, de kedves. Nem emlékszem, írtam-e, de érkezett egy litván lány is, Rasa. Ezek a litvánok olyan szépek, nem kifinomultak a vonásaik, de mégis nemesiek, legalábbis az egy szem fiúból és lányból kiindulva. Egyébként menthetetlenül romantikus lelkem folyton gyönyörködik abban, hogy teljesen különböző rasszhoz tartozó emberek mennyire egyformán szépek tudnak lenni. Ennek illusztrálásaképp be is illesztek egy remekre szabott kis kollázst.

Származási hely: Főalbum
Származási hely: Collages

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése